A bőr – azaz a testfelszínt kívülről borító ektodermalis eredetű szövet – a legnagyobb méretű szerv. Legfőbb feladata a szervezet védelme a különböző külső, fizikai, kémiai és biológiai behatásoktól, így gyakorlatilag az első védelmi vonalnak tekinthető. Szerepe van többek közt a hőszigetelésben, a hőmérséklet szabályozásában, az érzékelésben, a D-vitamin szintézisben. A bőr szerkezete, vastagsága fajonként és testtájanként is eltérő.
Egy felnőtt ember bőrének felülete kb. 1,5-1,8 m2, tömege a testtömeg kb. 10%-a. Egy 31 kg-s kutya testfelszíne kb. 1 m2, míg egy 4 kg-os macska bőrfelszíne kb. 0,25 m2.
A bőrnek több rétege van. Kívül található a hámszövet (epidermis), ezalatt az irharéteg (cutis), majd mélyebben a bőr alatti kötőszövet (subcutis) helyeződik.
Ezeken túl a bőrnek számos függeléke van, pl. a karmok, a szőr és szőrtüszők, valamint különböző mirigyek: verejtékmirigyek, faggyúmirigyek, apokrin (illat) mirigyek, emlőmirigyek.
A bőr különböző rétegeiben és elemeiben sokféle szövettani típusú daganat alakulhat ki, ezek éppúgy lehetnek jó- vagy rosszindulatúak, mint az egyéb szövetekben megjelenő gócos elváltozások. A rákos elváltozások a sejtek abnormális növekedése és osztódása miatt jönnek létre. A rosszindulatú daganatok kiindulási helyükön agresszíven növekedve átszövik a környező szöveteket, de akár mélyebb rétegekbe is betörhetnek, illetve a vér- és nyirokáram útján távolabbi szervekbe is képezhetnek áttéteket.
Gyakoriság és hajlamosító tényezők
A bőrt vagy a bőr alatti szöveteket érintő daganatok a leggyakrabban észlelt daganatok, hiszen ezeket könnyebb észrevenni, mint pl. a testüregekben fejlődő sejtburjánzásokat (pl. májdaganat). Gyakori előfordulásuk azért is lehetséges, mert a kültakaró folyamatosan többféle hajlamosító tényezőnek van kitéve. A napsugárzás, bizonyos vírusok, a vegyi anyagok, csak néhány olyan faktor, amelyek bőrdaganatokat okozhatnak, de hormonális rendellenességek, csökkent immunstátusz és genetikai tényezők is szerepet játszhatnak a bőrdaganatok kialakulásában.
Sokan azt gondolják, hogy mivel a kutyák, macskák testét bunda fedi, ők kevésbé vannak kitéve a bőrdaganatok egyik kiváltó okaként szereplő napfénynek. Tény, hogy nem minden bőrrák kialakulásában van szerepe a napsugárzásnak, de azok a testtájékok, ahol nincs vagy ritkább, vagy éppen rövidebb a szőrzet, érzékenyebb a napfénnyel szemben (pl. az orr, a fülek vagy a has tájéka).
A különböző oktanú (pl. gyulladásos, allergiás, autoimmun, hormonális, daganatos) bőrelváltozások sok esetben nagyon hasonló képet mutatnak, mint a bőrdaganatok, ezért differenciálásuk sokszor nehézséget okoz, és csak mintavétellel lehetséges.
Jó- vagy rosszindulatú vajon a daganat?
A kutyák és macskák bőr eredetű, jó- vagy rosszindulatú daganatainak előfordulása 25-43% közötti, ezek kb. 20-40%-a rosszindulatú. Gyakran kisebb csomók vagy dudorok formájában jelennek meg, de megváltozott pigmentáció, elszíneződés, vagy akár viszkető, kipirult területek vagy nem gyógyuló fekélyek formájában is előtűnhetnek.
A daganatok jó- vagy rosszindulatú mivoltának differenciálása pusztán tapintással, ránézéssel nem lehetséges, a pontos diagnózishoz minden esetben citológiai vagy még inkább biopsziás vizsgálat szükséges.
Citológiai vizsgálat
A bőrelváltozások citológiai mintavételezése során egy vékony tűt mozgatunk a duzzanatban, esetleg az elváltozás felszínéről lenyomati mintát veszünk, így kerülnek sejtek, sejtcsoportok egy tárgylemezre, melyeket különböző festési eljárásokkal tesznek alkalmassá a mikroszkóppal történő kenetelemezésre.
Ehhez a vizsgálathoz az állatot altatni, bódítani általában nem szükséges. A citológiai vizsgálat nagyon hasznos, hogy az elváltozás jó- vagy rosszindulatúságát elbírálhassuk, és sokszor ezen túl a daganat pontos típusa is beazonosítható ezzel az egyszerű, gyors és az állat számára minimális kellemetlenséggel járó vizsgálattal.
Biopsziás vizsgálat
Ha a citológiai eredmény nem egyértelmű vagy azalapján radikális beavatkozás lenne indokolt, a diagnózis pontosítása érdekében a citológiai vizsgálatot biopsziás mintavétel követheti. Ennek során általános érzéstelenítésben, altatásban már kisebb szövetrészleteket távolítunk el az adott elváltozásból szövettani vizsgálatra, mely pontosan megmondja a daganat szövettani típusát, illetve a sejtosztódási aktivitásból a tumor agresszivitására, rosszindulatúságának mértékére is következtethetünk. Ezek ismeretében lehet további kiegészítő vizsgálatokat javasolni (pl. MRI vagy CT) vagy kezelési tervet felállítani.
Mikor kell a műtéti beavatkozás?
A jóindulatú daganatok esetében kezelés, műtéti eltávolítás nem feltétlenül szükséges. A rosszindulatú, tumoros elváltozások kezelése nagymértékben függ a daganat típusától, helyeződésétől és méretétől, szervezetben való elterjedtségétől (nyirokcsomók érintettsége, távoli áttétek jelenléte), valamint az állat általános állapotától.
A rosszindulatú daganatok esetében számos kezelési lehetőség jöhet szóba, melyek célja, hogy megakadályozzák a daganat helyi növekedését és az áttétek képződését. Ideális esetben a daganatmentesség elérése a cél.
A leggyakoribb, leghatékonyabb, legkevésbé költséges, és legkevesebb mellékhatással járó megoldás a sebészi eltávolítás, amennyiben ez lehetséges. Ha rákos daganat gyanúja merül fel, akkor a daganatot körülvevő szövetek is eltávolításra kerülnek, hogy növeljük annak esélyét, hogy egy tumorsejt sem marad hátra a műtéti területen. A teljes egészében nem kimetszhető daganatoknál bizonyos esetekben a részleges eltávolítás meghosszabbíthatja kedvencünk életét.
A műtétet megelőzően vagy azt követően sugárkezelést és/vagy kemoterápiát is javasolhatunk, hogy még biztosabb eredményt érjünk el a daganatmentesség terén.