Mi a daganat?
A daganat a sejtképződés és sejtelhalás egyensúlyának felborulása révén létrejött, szabályozatlanul és korlátlanul burjánzó sejtek tömege. Az egyensúly felborulásának hátterében a sejtek örökítőanyagában (DNS állományában) lezajló rendellenes változások (mutációk) állnak, melyek lehetővé teszik a daganatosan átalakult sejtek számára a határtalan osztódóképességet. Ezek a sejtek képessé válnak a szervezet által termelt sejtburjánzást gátló faktorok kivédésére, és saját maguk számára növekedési szignálok termelésére.
A daganatos megbetegedések oka az állatokban – csakúgy, mint az emberekben- javarészt ismeretlen. Kialakulásuk hátterében számos külső és belső tényező is szerepelhet, melyek közül szerencsére egyre többet ismerünk az intenzív daganat-kutatásnak köszönhetően.
Ilyen tényezők lehetnek bizonyos kémiai anyagok, például a dohányfüst, az azbeszt, bizonyos növényvédőszerek, gyomirtók, rovarirtószerek stb. Szerepet játszhatnak a daganatok kialakulásában egyes környezeti tényezők is, mint például a nap UV sugárzása, trauma, krónikus gyulladás.
Daganatos kutyák és macskák esetében gyakran áll a betegség kialakulásának hátterében valamilyen vírusfertőzés (pl. Papillomavírus, Macska leukózis vírus, macska sarcoma vírus). Hormonális hatások is segíthetik számos daganat kifejlődését, ilyen például a leggyakrabban nőstény kutyákban előforduló, hormonfüggő emlődaganat, egyes hüvelyi sejtburjánzások, illetve kan kutyák leggyakoribb típusú végbéldaganata is.
Sajnos a daganatos megbetegedések az idősödő kutyák egyik leggyakoribb halálozási oka, és évről-évre egyre több a daganattal diagnosztizált páciens.
Ennek hátterében azonban nem csak az a tényező áll, hogy valóban nő a daganatos betegek száma, hanem az is, hogy a javuló tartási körülmények, megfelelőbb táplálás miatt az állatok tovább élnek, mint régen. Régebben, amikor még keveset tudtunk a daganatokról, a betegség megállapítására is kevesebb lehetőség volt. Ma a páciensek nagyobb része kerül megfelelő technikai feltételekkel (röntgen, ultrahang, CT, endoszkóp, stb.) és szakmai tudással rendelkező állatorvoshoz, és így egyre több daganatos kutya és macska betegségére derül fény idejében, megadva nekik azt a lehetőséget, hogy megfelelő kezeléssel akár évekkel tovább, tünetek nélkül, egészségesen éljenek.
A daganatok csoportosítása
A daganatok osztályozása során megkülönböztetünk jó- illetve rosszindulatú daganatokat. A jóindulatú (benignus) daganatokra jellemző, hogy lassabban, körülhatároltan növekednek, és nem képeznek áttétet távoli szövetekbe. A rosszindulatú (malignus) daganatok ezzel szemben, képesek a környező szövetekbe betörni és áttéteket képezni (metasztázis képzés), és általában kevésbé körülhatároltak, mint a jóindulatúak. Fontos tudni, hogy a jó- és rosszindulatú daganatok között nem minden esetben éles a határ, inkább egy 1-100-ig terjedő folyamatos skálán kell elképzelni a daganatok rosszindulatúságának (malignitásának) fokát. A daganatok növekedésével, fejlődésével egy időben malignitásuk foka is változhat, általában nem kedvező irányba (malignizálódás)
A rák kifejezést -orvosi szempontból helyesen- a hámszövetből kifejlődő rosszindulatú daganatokra használjuk.
Daganatok osztályozása történhet a kiindulási szövet alapján
Hámszöveti eredetű daganatok
A hámsejtekből álló hámszövet a test külső és belső felszíneit borítja és ezáltal védi a szervezetet a külvilágtól. A speciális sejtekből felépülő mirigyhámok az általuk termelt váladékot a test külső vagy belső felületeire ürítik.
A hámeredetű jóindulatú daganatok közé tartozik az adenoma, a papilloma, és az epithelioma, míg a rosszindulatú rákos megbetegedések közé a karcinómák (carcinoma és az adenocarcinoma).
A karcinómák nagy részére jellemző az áttétképződésre való hajlam, ezért műtéti eltávolításukat követően nem ritkán kerül sor daganat ellenes gyógyszeres kezelésre (kemoterápia, alternatív daganatellenes kezelés).
| kiindulási szövet | jóindulatú forma | rosszindulatú forma |
| laphám (squamous) | laphám papilloma | laphámcarcinoma( sqamous cell carcinoma) |
| átmeneti hám | átmeneti hám papilloma | átmeneti hám carcinoma |
| mirigyhám | adenoma, cystadenoma | |
| egyéb( non-glandular) adenoma | carcinoma |
Az idegrendszer és a szaporodási szervrendszer főbb daganatai
| kiindulási szövet vagy sejt | jóindulatú | rosszindulatú |
| perifériás ideg | Schwannoma | Malignus schwannoma, Neurofibrosarcoma |
| gliasejt | Astrocitoma, oligodendroglioma | glioblastoma |
| agyhártya | Meningioma | Malignus meningioma |
| ivarsejtek | Seminoma, dysgerminoma | |
| supportive (tápláló) sejtek | Sertoli sejtes daganat, Granulosa sejtes daganat | |
| Intersticiális sejtek | Leydig sejtes daganat, Thecoma, Luteoma |
Kötőszöveti eredetű daganatok
Kötőszöveti eredetű daganatok a szervezet különböző, kötő- és támasztószöveteiből (kötőszövet, izom, zsír, porc, csont) képződnek. A jóindulatú formák elnevezését az alapszövet (amiből kiindult a daganat) nevéből -oma utótaggal képezzük. A rosszindulatú kötőszöveti daganatok a szarkómák (sarcoma). A szarkómák legtöbb típusára kevésbé jellemző az áttétképződés, mint a karcinómákra, viszont sok esetben helyileg nagyon agresszívan (mint a polip karjai) belenőnek a környező szövetekbe (invazív növekedés), ezért műtéti eltávolításukat nagyon körültekintően kell végezni, és szövettannal minden esetben meggyőződni arról, hogy a daganatot sikerült-e teljes egészében eltávolítani. Ha a szövettani vizsgálat az eltávolított szövet széli részeiben is daganatsejteket igazol, mindenképpen további kezelésekre van szükség, a daganat kiújulásának megelőzésére (ismételt műtét, sugárkezelés, alternatív daganatellenes kezelés)
| kiindulási szövet vagy sejt | jóindulatú | rosszindulatú |
| Kötőszövet (kollagén rostos) | Fibroma | Fibrosarcoma |
| Csont eredetű | Osteoma | Osteosarcoma |
| Izom eredetű | Leiomyoma, rhabdomyoma | Leiomyosarcoma, rhabdomyosarcoma |
| Porc eredetű | Chondroma | Chondrosarcoma |
| Zsír eredetű | Lipoma | Liposarcoma |
| Vérerek daganatai | Hemangioma | Hemangiosarcoma |
A vérképző rendszer és az immunrendszer daganatai:
A vérképző és immunrendszer sejtjei közé tartoznak a vörösvérsejtek , a vérlemezkék, a fehérvérsejtek (neutrophil-, basophil-,és eosinophil -granulociták, lymphociták, monociták) , plazmasejtek és ezek előalakjai. A leukémia kifejezés ezen sejtek rosszindulatú alakjainak a vérben történő megjelenését jelenti. A fehérvérsejtek közé tartozó lymphociták jelentős szerepet töltenek be a megfelelő immunválasz kialakításában. A lymphoma kifejezés a lymphocitákat érintő rosszindulatú daganatos megbetegedést jelenti. A vérképző rendszer és az immunrendszer daganatai általában nem helyileg alakul ki, hanem a daganatos sejtek az egész szervezetben mindenhol megtalálhatóak, éppen ezért műtéti eltávolításuk nem lehetséges, nagyon sok esetben jól reagálnak viszont gyógyszeres kezelésre (kemoterápia)
Az alábbi táblázatban található a leggyakoribb vérképző- és immunrendszert érintő daganatos betegség elnevezése.
| kiindulási szövet vagy sejt | jóindulatú | rosszindulatú |
| lymphocita leukaemia | – | Lymphoma, lymphoblastos lymphocitás leukaemia |
| plasmasejt | Plasmacytoma | Myeloma multiplex(multiple myeloma) |
| granulocyta | – | Mieloid leukaemia |
| vörösvérsejt | – | Erythroid leukaemia |
| macophag | Histiocytoma | Histiocitás szarkóma |
| hízósejt | – | Hízósejtes daganat ( Mastocytoma) |
| thymus (csecsemőmirigy) | Benignus (tokos) thymoma | Invazív thymoma |
Ne feledje …
Ezt a típusú betegséget időben észrevéve jó eséllyel lehet gyógyítani, kezelni! Ezért csak annyit kell tennie, hogy rendszeresen időközönként szűrést végeztet kedvencén.
