A daganat 15+1 jele és tünete

A macska és kutya daganat jelei és tünetei időben felfedezve nagymértékben hozzájárulhatnak kedvencünk gyógyulásához, fájdalommentes és hosszú életéhez. A következő cikkünk 15+1 olyan lehetséges jelet és tünetet sorol fel, melyek észlelésekor érdemes felkeresni az állatorvost.

Mi utalhat arra, hogy kedvencünk daganatos?

A daganatos betegségek sikeres gyógyítása szempontjából különösen fontos, hogy időben felismerjük, ha valami nincs rendben kedvencünkkel. Mivel a rosszindulatú elváltozások leggyakrabban a középkorú és idősebb állatokat érintik, rájuk különös figyelmet kell fordítani ebből a szempontból is.

Vannak olyan malignus (rosszindulatú) megbetegedések, amelyek viszonylag könnyen észrevehetőek, mert a testfelszínen, jól látható területeken alakulnak ki, bár ezek kapcsán sem feltétlenül gondolunk egyből arra, hogy ezek esetleg rosszindulatú elváltozások. Ilyenek a különböző bőr- és bizonyos kötőszöveti daganatok.

Mások eleve rejtetten fejlődnek, növekednek a testüregekben, vagy a szájüregben, agyban, gerincvelőben vagy épp a csontszövetben. Ezek felderítése rendszerint csak az általuk okozott tünetek jelentkezése esetén kelt gyanút.

A daganat 15+1 jele, amire figyelni kell

1. ha kedvencünk viselkedése változik, étvágytalanabb, inaktívabb, fáradékonyabb
2. fogyásnak indult, rossz bőrben van vagy épp nagyobbnak látjuk pl. a hasát, hirtelen súlygyarapodást észlelünk nála, ami akár puffadással is járhat
3. többet iszik, többet pisil
4. véres vizeletre vagy bélsárra utaló jeleket látunk, nehezebben vagy gyakrabban ürít
5. véres váladék ürül az orrüregből, szájüregből (vér az etető- vagy itató edényben, lásd lentebb a fotón)
6. Szájüreg kapcsán rossz szagokat veszünk észre, ha sebeket vagy csomókat találunk benne esetleg megváltozik az íny színe.
7. rendszeresen köhög, vagy megváltozott a légzése, nehezített levegővétel jelentkezik
8. halványabbak, világosabbak a nyálkahártyák vagy kötőhártyák
9. duzzanat alakul ki kedvencünk testén, melynek mérete nem csökken 2 hét alatt
10. fehér szőrű, főként kinti kutyák, macskák fején, orrán, fülén vagy egyéb testrészeken nem gyógyuló sebeket látunk
11. ha duzzadt nyirokcsomókat tapintunk (áll alatt, nyak tájékon, térdhajlatokban, utolsó emlők mögött)
12. emlőkben csomót érzünk
13. Ha rohamok törnek rá
14. állatunk sántít, mely fokozódó jellegű, gyógyszeres terápiára érdemben és tartósan nem reagál
15. elhúzódó, makacskodó, esetleg kezelésre nem reagáló bármilyen egyéb tünet (pl. tüsszögés, hasmenés, hányás stb.)
16. Fájdalom esetén kedvencünk rendszeresen felsírhat akár minden látható ok nélkül is (vagy akár elemlésre vagy símogatásra is). Ilyenkor szintén célszerű kivizsgálásra vinni, még ha nem is látunk külsérelmi nyomot rajta.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a tünetek számos, nem-tumoros betegségénél is előfordulhatnak, így ezek észrevétele nem feltétlenül jelenti azt, hogy kedvencünk daganatos, de felhívja figyelmünket, hogy mihamarabb vigyük állatorvoshoz!

A daganatos betegségek biztos diagnózisához, stádiumba sorolásához (előrehaladottságának megállapításához), prognosztizáláshoz, a legszéleskörűbb kezelési javaslatokhoz rendszerint nem elég a fizikális vizsgálat, hanem azon túl számos kiegészítő vizsgálatra is szükség van, így pl.:

• mintavételre az elváltozásokból citológiai és/vagy szövettani vizsgálatra,
• vér- és vizeletvizsgálatra,
• mellkas röntgenre,
• hasi ultrahangra,
• néha 3 dimenziós képalkotó vizsgálatra (CT, MRI) is.

Az elváltozásokból történő mintavétel kapcsán gyakran felmerülő aggodalom a gazdik részéről, hogy a daganat terjedését így mi magunk idézzük elő azzal, hogy “megbolygatjuk”.

A műtét előtti mintavétel – ahogy a humán orvoslásban is – a legtöbb esetben nagyon fontos része a diagnosztikának és a megfelelő gyógykezelés megtervezésének (pl. milyen technikával kell operálni az adott elváltozást stb.). Ennek hiányában végzett, esetleg nem megfelelően széles és mély kimetszés a daganat inkomplett, csak részben történő eltávolítását és így későbbi kiújulását okozhatja.

A korai felismerés és sikeres kezelés fontos eleme a korai diagnosztika, így minden olyan esetben javasolt a mintavétel, amikor ez kivitelezhető.

A megfelelően kivitelezett citológiai vagy biopsziás mintavétel nem jelent kockázatot a daganat továbbterjedése szempontjából. Emiatt az előzetes vizsgálat szinte minden esetben javasolt, kivételt képezhet néhány olyan elváltozás, melyek eltávolítása valami miatt mindenképpen indokolt és az eltávolítás módját nem befolyásolja az elváltozás szövettani típusa: pl. nagy méretű gócos elváltozás a lépen, még ha jóindulatú is, megrepedve komoly vérzést, emiatt akár az állat elhullását is okozhatja, így eltávolítása mindenképp indokolt vagy az emlőkben kitapintható számos góc esetén rendszerint teljes eltávolítást tanácsolunk.

A “Várjunk, amíg nagyobb lesz!” vagy “Á, a Buksi jól van, az a duzzanat nem zavarja, igaz, hogy 2x akkora, mint fél éve volt, de jó a kedve, majd letépi a karomat sétánál, inkább ne bántsuk szegényt …” jellegű gondolkodás miatti késlekedés a daganatos állatok túlélési, gyógyulási esélyeit jelentősen ronthatják.

Ha a gazdi valamiért mintavételt mégsem akar, vagy az valamiért túl kockázatos, az elváltozások számának, méretének szoros onkológiai nyomon követését szoktuk javasolni.

Hogyan ismerhetjük fel a daganatot időben?

• rendszeresen, legalább havonta egyszer tapintsuk át alaposan az olyan rejtettebb területeket is, mint az emlők, has, comb belső része, hónaljtájék, mellkas alsó része, karmok
• időnként kukkantsunk be a szájüregbe és a hallójáratokba is (lásd fotó)
• rendszeresen mérjünk kedvencünk súlyát
• idősödő állatainkat érdemes szűrővizsgálatoknak alávetni akkor is, ha jól vannak és egészségesnek tűnnek, ez elsősorban vér- és vizeletvizsgálatot, mellkas röntgent, hasi ultrahangot jelent a fizikális vizsgálat mellett

Megelőzhetjük-e a daganatos betegségeket?

Sajnos a daganatos betegségek megelőzésére a legtöbb esetben nincs lehetőségünk, de van néhány kivétel, aminél megakadályozhatjuk a rosszindulatú elváltozások kifejlődését:

• a korai, lehetőleg az első ivarzás előtt történő ivartalanítás jelentősen csökkenti a rosszindulatú emlődaganatok esélyét, melyek nem ivartalanított vagy csak a 3. ivarzás után elvégzett műtét esetén a szukák kb. 30%-ánál kialakulnak. Az első tüzelés előtt ivartalanított szukáknál a malignus emlődaganat kialakulásának esélye 0,5% alatti
• kan kutyák ivartalanítása megszünteti a heredaganat veszélyét. Javasolt fiatal felnőtt vagy középkorban elvégezni. Ha azonban rejtett heréjű állatról van szó, akinél egyik vagy mindkét here a lágyékcsatornában, esetleg a hasüregben maradt, a fiatalkori (1-2 éves korban történő) ivartalanítás javasolt, mert a rejtett here rosszindulatú elfajulása gyakorlatilag minden esetben bekövetkezik és jellemzően már középkorú egyedeket is érinthet, nem csak idősebbeket.

Tehetünk-e még valamit?

• kerüljük el, hogy kedvencünk passzívan cigarettafüstöt lélegezzen be
• védjük kedvenceinket is a túlzott UV sugárzástól, tűző napsütéses időszakban jobb, ha árnyékos helyen vagy a lakásban vannak (lásd fotó)
• tápláljuk egészségesen és szükségleteinek megfelelően, jó minőségű eleséggel állatkánkat, de fontos, hogy figyeljünk az ideális testtömegre is
• mozgassuk rendszeresen
• kerüljük a gyom- és rovarirtók használatát a kertben
• kerüljük a festékekkel, hígítókkal való esetleges kontaktust

Ha arra van gyanúnk, hogy kutyánk, cicánk, egyéb kedvtelésből tartott állatunk esetleg daganatos betegségben szenved, lehetőség szerint keressünk fel onkológiával foglalkozó állatorvost, aki széleskörű tájékoztatást adhat arról, hogy kedvencünk hogyan élhet minél tovább és ezzel együtt jó életminőségben.