Mit nevezünk gerincvelő daganatnak?
A gerincvelő a központi idegrendszer része, amely az agytól a test többi részéig továbbítja az idegi jeleket. Ha egy daganat nőni kezd ezen a területen, különböző tüneteket és problémákat okozhat, amelyek hatással vannak az állat mozgásképességére, fájdalomérzetére és általános jólétére.
A gerincvelőt érintő daganatok nem gyakoriak, kutyáknál magasabb esetszámban találkozunk velük, mint a cicáknál. Kutyák gerincdaganatai 90%-ban a nagytestű fajtákban fordulnak elő. Rendszerint az idősebb állatok érintettek, bár bizonyos daganattípusok fiatal állatokban is előfordulnak, például macskák gerincvelőt érintő limfómája.
Milyen típusai vannak a gerincvelő daganatoknak?
A kialakulás helye szerint:
- Lehetnek primer (elsődleges) daganatok, amelyek közvetlenül a gerincvelőből származnak. Az elsődleges daganatok közé tartozik a meningioma (a gerincvelő burkából eredő daganat), a neurofibroma (idegsejtekből származó daganat) és a glioma (gerincvelői gliasejtekből kiinduló daganat). Ezek a daganatok a gerincvelő szöveteiben alakulnak ki, és általában lassan növekednek.
- Lehetnek szekunder (másodlagos vagy áttétes) daganatok, amelyek a test más részeiből terjednek át a gerincvelőre. Ezek általában gyorsan terjednek, és jelezhetik a daganatos betegség előrehaladott állapotát.
A gerincvelő daganatait a gerinccsatornában történő elhelyezkedésük szerint extradurális, intradurális-extramedulláris vagy intramedulláris kategóriába sorolják.
- Az extradurális daganatok a gerincvelőt borító kemény burkon kívül helyezkednek el, ezek a leggyakoribbak, a gerincdaganatok 50%-át teszik ki. Ide tartoznak a gerincvelőt körülölelő csigolyák és egyéb környező szövetek daganatai, amelyek a gerincvelőt nyomás alá helyezhetik, pl. az osteosarcoma, a myeloma multiplex, vagy a myxoma, a myxosarcoma, a limfóma, a lipoma vagy a liposarcoma.
- Az intradurális-extramedulláris tumorok a keményburkon belül, de a gerincvelő állományán kívül elhelyezkedő daganatok, ezek kb. 30%-ban fordulnak elő. Ilyen daganat pl. a meningioma és a perifériás ideghüvely tumor, a hemangioma vagy a ritkábban előforduló myxoma és myxosarcoma.
- Az intramedulláris daganatokkal, melyek a gerincvelő állományában helyezkednek el, az esetek kb. 15%-ában találkozunk. Az intramedulláris gerincvelő daganatok általában az ún. gliasejtekből erednek. Ilyenek az astrocytoma, az oligodendroglioma, a differenciálatlan sarcoma, az ependymoma és a choroid plexus papilloma. A gerincvelőbe metasztázist adó daganatok közé tartozik a hemangiosarcoma, a limfóma, az emlő adenocarcinoma és a rosszindulatú melanoma. A gerincvelő parenchymáját fejlődési rendellenességek is érinthetik, mint például az epidermoid ciszta és a hamartoma.
A leggyakoribb primer daganat kutyákban a meningioma, mely rendszerint a nyaki szakaszon, ritkábban az ágyéki vagy a mellkasi gerinc régióban jelenik meg. A metasztatikus tumorok közül a hemangiosarcoma előfordulási valószínűsége a legnagyobb.
Macskák gerincvelőjében a limfóma a leggyakoribb tumor, mely lehet primer vagy máshol kialakult limfóma áttétje. Ezzel a betegséggel rendszerint a fiatal (átl. 2 év) állatok érintettek és ezek a cicák általában leukózis (FeLV) vírussal fertőzöttek. Az elváltozás leggyakrabban a mellkasi vagy az ágyéki gerincszakaszt érinti.
Milyen tüneteket tapasztalhatunk gerincvelő daganat esetén?
A klinikai tünetek a daganat helyeződésétől függenek, és hasonlóak, mint amit más degeneratív gerincbetegség esetén tapasztalunk.
Mozgásproblémák: A kutyák és macskák mozgásképessége megváltozhat. Előfordulhat, hogy a kedvencünk sántít, vagy nem tudja megemelni a hátsó lábait. Előrehaladott esetekben akár bénulás is kialakulhat.
Fájdalom, fokozott érzékenység: A gerincvelő daganatai gyakran fájdalommal járnak. Az állat kerülheti a mozgást, nyüszíthet vagy odakaphat egy ártatlan simogatásnál, fésülésnél, mivel kifejezett fájdalmat érezhet a gerinc területén.
Koordinációs problémák: Lehetséges, hogy kedvencünk nem tudja koordinálni a mozgását, ami instabil járást, dülöngélést eredményezhet.
Izomgyengeség: A gerincvelő daganatai hatással lehetnek az izmok működésére. Az állat gyengébbé válhat, fáradékonyabb lehet, az érintett oldalon izomsorvadás is kialakulhat.
Változások a bélsár- és vizeletürítésben: A daganatok a gerincvelő azon részeire is hatással lehetnek, amelyek a bélsár- és vizeletürítést szabályozzák, így előfordulhat inkontinencia, vagy nehezített hólyagürülés is.
Az extradurális vagy intradurális gerincvelődaganatok sokszor lassan növekednek, ami az érintetlen gerincvelő kompenzálódásához ad időt. Emiatt a klinikai tünetek akkor válhatnak nyilvánvalóvá, mikor már jelentős méretű daganat töltötte ki a gerinccsatornát, és a gerincvelő nem tud hova kitérni a kompresszió elől, ez különösen nyaki lokalizáció esetén jellemző. A neurológiai státusz gyors romlása vagy a gerincfájdalom hirtelen fokozódása lehetséges pl. a daganatos csigolyatest spontán törése esetén.
Hogyan diagnosztizálható a gerincvelő daganatos elváltozása?
A diagnosztika részletes kórelőzmény felvételével kezdődik, majd fizikális és neurológiai vizsgálattal, laborvizsgálattal és képalkotó diagnosztikával folytatódik. Az alábbi vizsgálatok lehetnek szükségesek a pontos diagnózis felállításához:
- Neurológiai vizsgálat: A kutyák és macskák idegrendszerének alapos vizsgálata a rendellenesség lokalizációjának behatárolásához rendkívül fontos és nem elhagyható lépés.
- Röntgenfelvétel: Elsősorban a csontos elváltozások vizsgálatára alkalmas, korlátozottan használható a diagnosztikában.
- Számítógépes tomográfia (CT): A CT elsősorban a csontot érintő csigolyatest-daganatok esetén javasolt képalkotó módszer.
- Mágneses rezonancia képalkotás (MRI): Az MRI a legpontosabb képalkotó technika a gerincvelő elváltozásait illetően, amely lehetővé teszi a daganat helyének és méretének részletes feltérképezését.
Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?
A kezelési lehetőségek a daganat helyeződésétől, kiterjedésétől és szövettani típusától függenek. A leggyakoribb kezelési lehetőségek:
Sebészet
A műtét lehetőséget adhat a daganat eltávolítására, ha az elérhető helyen és operálható méretben van. Fontos tudni, hogy a gerincvelő érzékeny az orvosi manipuláció által okozott traumákra, ráadásul a gerincvelői meningiomák kutyáknál általában törékenyek, de szívósan tapadnak a gerincvelő burkához és artériás kapcsolatuk is lehet a gerincvelővel, ezért komplett eltávolításuk idegi károsodás nélkül sokszor nem lehetséges. A műtét célja ezért nem feltétlenül a teljes eltávolítás, sokszor csak citoreduktív (daganat részleges eltávolítása) műtétre van lehetőség, ami azonban szövettani vizsgálatra is lehetőséget ad, amellett, hogy a gerincvelő kompresszióját enyhítheti. Ezt a célt szolgálja a csigolyaív részleges eltávolítása is (laminectomia). A gerinccsatorna alsó részén elhelyezkedő daganatok reszekciója nehezebb.
Sugárkezelés
A sugárkezelés segíthet a daganat csökkentésében, különösen akkor, ha a műtét nem lehetséges, vagy a daganat nem eltávolítható teljesen. Bizonyos daganatok pl. limfóma, érzékenyebbek a sugárterápiára, ezért ilyenkor akár elsődlegesen is választható. A gerincvelő viszonylag ellenálló a sugárzás akut hatásaival szemben, de késői (> 2 év) mellékhatások jelentkezhetnek.
Kemoterápia
Ha a daganat másodlagos, kemoterápiás kezeléssel is próbálkozhatnak, hogy megállítsák a betegség előrehaladását.
Tüneti kezelés
Fájdalomcsillapító gyógyszerek és gyulladáscsökkentők segíthetnek az állat komfortjának növelésében.
Mire számíthatunk egy ilyen diagnózissal?
A prognózis nagyban függ a lokalizációtól, a műthetőségtől, a daganat szövettani típusától, és a neurológiai tünetek súlyosságától. A metasztatikus és csigolyatestet érintő daganatok esetében a prognózis kedvezőtlen. Sok esetben a daganat által okozott neurológiai tünetek súlyossága (pl. bénulás) miatt kerül sor az állat elaltatására.
Mit tehet a gazdi?
A gerincvelő daganatai kezelés szempontjából komoly kihívást jelentenek, de a megfelelő állatorvosi gondozás és kezelés mellett sok esetben javulás érhető el. A gazdik szerepe, hogy figyeljék kedvenceik viselkedését, és ha bármilyen aggasztó jelet észlelnek, ne habozzanak segítséget kérni. Ha a fent leírt tünetek valamelyikét tapasztalják, érdemes mielőbb állatorvoshoz fordulni. Minél előbb diagnosztizálják a gerincvelő daganatot, annál nagyobb eséllyel javítható az állat állapota, és a kezelések is hatékonyabbak lehetnek.