A mindennapi praxisban nagyon gyakran találkozunk zsírcsomónak vagy zsírdaganatoknak aposztrofált duzzanatokkal. Sok esetben a kiegészítő vizsgálatokkal ezek valóban zsírszövet eredetű jóindulatú elváltozásoknak (lipomának) bizonyulnak, de az esetek kb. 50%-ban más lesz a végső diagnózis. Ezért fontos tisztázni az ezzel kapcsolatos téves információkat.
Mik azok a lipomák vagy zsírcsomók avagy zsírdaganatok és mik azok, amik csak annak szeretnének látszani?
„A barátságos formák”
Orvosi értelemben a lipomák a zsírszövet jóindulatú túlburjánzásai, melyek nem képeznek áttéteket más szervekbe, és a kialakulásuk helyén sem nőnek invazívan, a környező szövetektől általában jól elkülönülnek és konzervatív, keskeny ép szélekkel történő kimetszésük esetén sem hajlamosak kiújulásra a műtét helyén. Rendszerint a bőr alatti kötőszövetben alakulnak ki ezek a rugalmas, nem túl tömött tapintatú, elmozdítható képletek a test bármely pontján, de leggyakrabban a szügyön, mellkas és has alsó részén, azonban nem ritka a testüregekben (has- vagy mellüreg) történő előfordulásuk sem. Elvétve megjelenhetnek a gerinccsatornában, és a hüvelyben is.
Idősebb korú, főleg túlsúlyos állatoknál találkozunk a lipomákkal legtöbbször. A nemek közül a nőstények hajlamosabbak, fajták közül pedig a labrador és a doberman pinscher a leggyakrabban érintett, de más fajtákban és keverékekben is gyakori. Cicákban a lipomák ritkán fordulnak elő.
A lipomák mérete a néhány mm-estől a hatalmas, akár 20 cm-nél is nagyobb elváltozásokig terjedhet, utóbbiak akár több kilót is nyomhatnak, növekedési ütemük lassú.
Nagyon sokszor multiplex megjelenésűek, azaz több lipoma van egyszerre az állaton, ezek azonban nem egymásból származó áttétek, hanem egymástól függetlenül alakulnak ki egyidőben vagy évek alatt.
Többségük nem okoz panaszt, de a nagyméretű lipomák már zavarhatják az állatot pl. a mozgásban vagy fekvésben.
Lipomák kialakulhatnak az izmok között is (intermuscularis lipomák), jellemzően a törzsön (pl. hasizom lemezei közt) vagy a végtagok felső részén, utóbbiak gyakrabban okoznak mozgászavart az állatnak, mint a felszínesebben, a bőr alatt megjelenő szövetszaporulatok.
A rosszindulatú mostohatestvér: a liposarcoma
A zsírszövet rosszindulatú burjánzása szerencsére jóval ritkább, fajta prediszpozíció nem jellemző és a nemek közt nincs különbség az előfordulási gyakoriságban. Fontos megjegyezni, hogy a liposarcomák (rosszindulatú daganatok) nem a lipomákból (jóindulatú elváltozások) alakulnak ki, hanem az éretlen zsírsejtekből, melyek normál körülmények között zsírsejtekké (adipocytákká) differenciálódnak, de a sejtosztódási folyamat számos hibája esetén malignus daganattá alakulhatnak.
Általában a végtagokon vagy a törzs alsó részein jelennek meg, de a hasüregben, sőt csontban is kialakulhatnak. Lokálisan invazívak, rosszul körülhatárolhatók, tömöttebbek a lipomáknál. Áttéteket adhatnak esetenként a májba, lépbe, tüdőbe, csontokba.
A liposarcomák széles műtéti kimetszésével a prognózis viszonylag kedvező, ez azonban nem mindig lehetséges. Szövettanilag több altípusuk van (myxoid, pleomorf, jól differenciált liposarcomák), melyek biológiai viselkedése eltérő lehet.
Az átmeneti forma: infiltratív lipoma
Az infiltartív lipomák valamelyest átmentet képeznek a jó- és rosszindulatú daganatok között.
A szöveti megjelenésük alapvetően a jóindulatú lipomához hasonlít és nem képeznek áttétet, viszont lokálisan invazívan növekednek, érinthetik a környező izmokat, idegeket, ízületi tokot, de akár a csontot is. Szukákban 4x olyan gyakran fordulnak elő. Eltávolításuk sokszor csak radikális műtéttel (pl. amputációval) lehetséges, enélkül a kiújulás esélye nagy. Sugárterápia önállóan vagy műtéttel kombinálva felmerülhet a kezelésben.
Mivel szokták összetéveszteni a lipomákat?
1.) Hangzásbeli hasonlóság van a lymphomával (limfóma), azonban onkológiailag semmi hasonlóság nincs közöttük, a lymphoma a nyiroksejtekből (lymphocytákból) kiinduló daganat.
2.) Klinikai megjelenésben hasonlóság lehet a rosszindulatú mastocytomákkal: közös vonásuk, hogy akár évekig változatlan méretben lehetnek az állaton, azonban a mastocytomák valamivel gyakrabban alakulnak ki a bőrben, mint a bőr alatt. A bőr alatti mastocytomák viszont kísértetiesen hasonló tapintatúak lehetnek, mint a barátságos kis lipomák, és biztos elkülönítésük, csak mintavétellel lehetséges.
A mastocytomák malignus daganatok, a megfelelő műtéti eljárás radikális és nagyban különbözik a lipomák eltávolításától!
3.) A szőrtüszőkből eredő jóindulatú bőrelváltozásokra nagyon gyakran használják tévesen a zsírcsomó kifejezést. Ennek egyik oka az lehet, hogy az ilyen duzzanatok gyakran spontán is bekövetkező kifakadásakor belőlük sokszor fehéres, szürkés zsíros, faggyús anyag ürül. Azonban ezek a csomók nem a bőr alatti zsírszövetből erednek, hanem a bőrfüggelékekből, így felszínesebben helyeződnek, tömöttebb tapintatúak. A fizikális vizsgálat során a lipomáktól általában jól elkülöníthetőek, azonban más – akár rosszindulatú – folyamatoktól történő differenciálásuk mintavétel nélkül általában nem lehetséges. A citológiai eredmény általában keratinizációs zavar, ebbe a kategóriába többféle jóindulatú szövettani elváltozás is beletartozik pl. keratoacanthoma, szőrtüsző eredetű ciszták, és benignus szőrtüsző tumorok.
4.) A panniculitis a zsírszövet gyulladását jelenti. A keletkező duzzanat lehet fájdalmas, kifakadhat, váladékozhat. Kutyákban általában a csípőszögletek előtt, a has oldalán alakul ki, cicákban viszonylag ritkán találkozunk vele, jellemzően a has területén figyelhető meg és hátterében traumás ok (pl. verekedés) a leggyakoribb. Az éberen elvégezhető citológiai vizsgálat alapján nem minden esetben lehet elkülöníteni a rosszindulatú liposarcomától, ilyenkor biopsziás mintavételre is szükség lehet.
—
Ha kedvencükön duzzanatot, dudort vesznek észre, aminek mérete rövid időn belül nem csökken, vagy esetleg növekszik, érdemes felkeresni állatorvosukat és mintavételt kérni, mert nem minden duzzanat zsírcsomó!